Nekiálltam túróstáskát sütni. Mert miért ne valami állati macerással kezdjük?!
Ezt a képet raktam ki a Facebook-ra, hadd' lássák, mennyire baromi jó vagyok:
De nektek megmutatom, mennyire nem vagyok jó. Hátha nektek mind ilyen szépre sikerül...
Íme a hozzávalók:
2 dl tej
25gr élesztő
8dkg cukor
50dkg liszt
1 csipet só
3 tojássárgája
125ml olaj
Töltelék:
2 tojás
15dkg porcukor
50dkg túró
Először mérjük ki az élesztőt, ami azért jó, mert 42gr az egész. Annak a fele 21gr (nem volt egy ilyen film?), tehát a felénél egy picit több kell:
Langyosítsunk meg 1dl tejet, miután beletettünk egy kanál cukrot, és elkevertük. Tegyük a mikróba 20 másodpercre a tejet. Én ezt elfelejtettem, és beletettem kapásból az élesztőt is.
(Ezt a "belemorzsolás" dolgot felejtsük el. Az élesztő puha. Hogy lehetne elmorzsolni?! Tépkedjük apró darabokra, és dobáljuk a tejbe. Ha teljesen összekentük a kezünket, akkor jó.)
Mindegy, betettem élesztőstül a mikróba. Így is felfutott, igazán rendes volt...
Tegye fel a kezét, aki szerint gusztustalanul néz ki. Ugye?...
Ezután elővettem a nagykonyhagép, aki nélkül semmit nem tudnék a konyhában elvégezni, szóval az ő dagasztófejét. Így néz ki:
A recept szerint tegyük a tálba a lisztet, annak a közepébe az élesztős tejet, majd az összes többi hozzávalót, és gyúrjuk össze. De nekem eszembejutott valahonnan a ködös múltból, hogy "először mindig keverjük habosra a tojást és a cukrot". Nem vezetnek ám meg engem ezek a receptek! Beletettem szépen a keverőtálba a tojást és a cukrot, és ügyesen bekapcsoltam.
Semmi nem történt.
Öt perc dagasztás után:
...még mindig semmi nem történt. Úgyhogy fogtam, és beleöntöttem a tejet is.
Jajj de szép!!! Végre kevert rajta!!
Itt aztán meguntam, és beletettem a lisztet, az élesztős tejet, és minden egyéb hozzávalót. Aztán adj' neki! Nagykonyhagép ON.
Szépen ráragadt a dagasztófejre.
Sajnos, kénytelen voltam kézzel megfogni. Kettőt gyúrtam rajta, és betettem a kelesztőtálba.
Ronda kis golyó lett. És azt hiszem, nem kellene ilyen réseknek lenni rajta. Mindenesetre ezután rátettem a kelesztőtálra a tetejét, majd a tálat a radiátorra. Hideg volt ugyan, mert épp nem ment a fűtés, de hátha a fűtőtest gondolatára is megkel.
Amíg várunk, 45-60 percet, elpakolhatjuk a konyhát, és megcsinálhatjuk a tölteléket: felverjük a tojásfehérjéket (egy kiskanálnyi cukor hozzáadásával talán nem őszülünk bele, amíg felverődnek), és összekeverjük a porcukorral és a túróval. A túrót törjük össze villával/nyomjuk át krumplinyomón/bármely egyéb fantáziadús módszerrel tegyük simábbá, finomabb lesz a töltelék.
45 perccel később: megkelt.
Kinyújtottam a tésztát kb fél centi vastagra, jó sok liszten, majd levágtam egy papírt kb 8X8 centisre (vonalzó és olló jó, ha van otthon).
Ezután kiskéssel szép szabályos négyzetekre vágtam őket.
A matektanárom tuti megdicsérne! Főleg azért ott balközépen.
Ezután egy evőkanálnyit tettem mindegyik közepére. Kivéve, amelyik kicsit nagyobb lett, arra kicsit többet. Teljesen mindegy, mennyit teszünk, mert amikor megfogjuk a két-két szembenlévő sarkát, középre húzzuk, majd kicsit megtekerjük, úgyis elkezd kifolyni a töltelék.
Itt még olyan szépek voltak... De a sütőben még tovább nőnek.
Melegítsük be a sütőt 200 fokosra, légkeverés nélkül.
Amíg melegszik a sütő, egy evőkanél tejet keverjünk össze egy tojássárgájával, és kenjük meg a táskák tetejét ecsettel. Mindenhová le fog folyni róluk, de az nem probléma.
Végül, toljuk be őket a sütőbe, sütőpapíron, 25 percre.
Voilá!
Tippek:
- A töltelékbe, mint abszolút egészségtudatos konyhatündérek (?), tehetünk például eritritet is. Legalább kétszer annyit, mint amennyi a cukorból kellene, különben nem lesz elég édes. A tésztába NE tegyünk eritritet, mert nem kel meg.
- Kicsit jobban húzzuk össze a tésztát, hagyjunk többet, amit összecsippentünk, akkor nem jönnek annyira szét, mint nekem.
- Végül megszórhatjuk porcukorral.
- Gyerekek is segíthetnek: a tölteléket összekeverni, négyzet alakú kivágóval a tésztából kivágni őket, vagy a tölteléket rájuk kanalazni.
Egy biztos: FINOM.
