Hát... Most mit mondjak... Nem szeretem a vadast... A marhát sem annyira, de ez olyan omlósra sikerült, hogy még én is megettem.
Viszont, ez komoly kaja. Ezzel munka van. Ez húsos. Egészséges. Wattos. És a legtöbben szeretik. :)
Á, csak vicceltem. Egy mondatban elmondható:
Hagymás zsiradékon pirítsuk meg a sózott-borsozott marhaszeleteket, tegyünk rá egy nagy halom összevágott zöldséget, ha megpuhult, turmixoljuk le, és ízesítsük tejföllel meg mustárral. Kész!
Szóval, csak macerásnak adja elő magát, de inkább időigényes, és az is csak azért, mert össze kell vágni a zöldségeket.
Hozzávalók:
4 szelet marha (láttam már mindenféle verziót: fartő, lapocka... én úgy kértem, hogy "adjál valami marhát, mert vadast szeretnék csinálni", erre combot adott. Azt hiszem.)
só, bors
tejföl, mustár
liszt
sárgarépa, fehérrépa, zeller, karalábé, paradicsom - több sárgarépa, mint fehér, 1-1 a nagyokból, és 2 paradicsom.
Először is, időben vegyük le a húst a fagyasztóból, különben úgy járunk, mint én: amikor nekiállnánk, kiderül, hogy a hús még félig fagyott:
Nem adja vissza, de itt-ott jeges volt. Úgyhogy langyos vizet engedtem rá (egy szakács most biztosan a haját tépi), majd szépen egymás mellé sorakoztattam őket. Megszórtam mindkét oldalukat sóval és borssal. Erről nem vágtam le szinte semmit, ez így jó, ahogy van. (Állítólag.)
Mindeközben odaégettem a hagymát, amit most kacsazsíron tettem fel:
Nem baj, jó lesz!
Ezután rátettem a húsokat:
Sülögettek legalább 20 percig, amíg összevágtam a zöldségeket. Kétszer fordítottam meg őket.
(Hoppá, az ott két fejfájáscsillapító. :D )
Íme, a zöldségek:
Amúgy, a petrezselyem-gyökér előtt álltam vagy tíz percig a boltban. Ez most a fehérrépa???
Zellerből és karalábéból pedig akkorákat vettem, hogy a fele ment csak bele. Így aztán a maradékot lefagyasztottam, együtt. Jól jön még.
Ezután rátettem mindet a húsra. És itt jöttem rá, hogy alulméreteztem az edényt:
Kapott még egy kis sót, utána pedig lehetett vele szórakozni, hogy úgy állítsam be a lángot meg a fedőt, hogy ne dobálja le, de egyáltalán rámenjen a fedele...
Végül kapott 3 babérlevelet. Írjuk fel valahová, mennyit tettünk bele, mert majd ki kell őket halászni turmixolás előtt.
Így hagytam bő másfél órán keresztül.
Szerencsésen összébb esett az egész. Halásszuk ki a babérleveleket és a húst:
Keverjünk össze 3 evőkanál tejfölt, 2 evőkanál liszttel:
Majdan öntsük a zöldségekre, egy evőkanál mustár társaságában:
És vegyük elő a botmixert. Vagy rúdmixert. Hiába fém, mindig kicsit félek beletenni a forró kajába. De bátorság is kell a főzéshez.
Távolítsunk el a konyhából minden élőlényt ehhez a művelethez: gyereket, kisállatot... Forró a cucc, és mi kavargatjuk, aprítjuk egy éles fém eszközzel, a pulton...
Hamarosan így fog kinézni:
Kóstoljuk meg. Finom? Nem? Akkor még adjunk hozzá sót. Esetleg tejfölt, vagy mustárt.
Végül tegyük bele vissza a húsokat.
Egyet forr, és kész. :) Ne cseppentsük mellé, mint én, mert azonnal odaég, és kár is a finom szószért.
Ígérem, csinálok majd zsemlegombócot, de ezt mi most tésztával ettük. Kivételesen nem a fodros nagykockával, hanem spagettivel. :)
Jó étvágyat!
